Az utóbbi húsz év legőszintébb, hazai médiafigurája segítségre szorul. Veled vagyunk, Sanyi bácsi!
Egy jómunkásember.
Az utóbbi húsz év legőszintébb, hazai médiafigurája segítségre szorul. Veled vagyunk, Sanyi bácsi!
Egy jómunkásember.
Mi van itt? Csillaghullás? Most olvasom subbán, hogy Guru elhagyta az épületet. Idehaza, ebben a csíra, kamuutcai-nagyazarcom scénában nem visszhangzott a neve, de van pár underground arc, akiknek megmarad a zenéje.
Aki igazán mélyen él a hip-hop zenében, az tudja, mekkora zsenialitás volt a Jazzmatazz, Guru pedig a kiskirály. RIP.
Aki még nem tudja, kicsoda Seasick Steve, de szereti az eredeti, kertésznadrágos, flanelinges blues-t, az guglizzon utána. Saját maga által készített, fura hangszereken nyomja és egyszerűen zseniális. Mondjuk Jools Holland műsora kellett hozzá, hogy a kamubluesosok és a wannabe hejdenagyszakik is megismerjék, de üsse kavics, Steve nagy arc, legyen neki.
Az imént éppen egy barátommal váltottunk pár e-mailt arról, mennyire is szeretjük a három és fél literes M30-as BMW-motor hangját. Súlyos, nyers őserő, mint a száz éves állóóra, a Fordson traktor, a régi, kétliteres Alfák vagy a gőzmozdony. Pedig ő egy 540i-vel közlekedik.
Őserő. Sok hangot neki és hallga' csak a basszus lüktetését. Isteni.
Szegény gyermekem, régen néztem feléje, jóformán apa nélkül nől fel. Ki tudja, jár-e még erre valaki. Ha nem is, ez a videó itt lesz. Remélhetőleg örökre.
Álmosság fogja el munkahelyén? Közeleg a front és leesett a vérnyomása? A megoldást ezúttal is az interneten találja meg.