Itt a Kanadai Nagydíj, talán ez a megfelelő pillanat arra, hogy egy percre legalább eszünkbe jusson az az ember, aki mindig is egyet jelentett Kanadával, a Forma-1-el és a Ferrarival.
Az egyedüli versenyző, akit a rettentően nehéz természetű Commendatore fiaként szeretett és akinek halála legalább annyira megrázta, mint Dino elvesztése.

Kicsit más. A negatív jövőkép kedvelt témám, pedig alapjában véve optimista ember vagyok. Favoritom rengeteg, de ezek közül is kiemelkedik a Mad Max-trilógia, a Fallout-széria és természetesen a Robert Altman rendezte Quintet, Paul Newmannel a főszerepben, de okvetlen idesorolnám Orwell 1984-ét, ami félelmetesen teljesedik be manapság. Hosszú lenne ez a blogposzt, ha mindent felsorolnék, maradjunk annyiban, hogy, a hollywoodi cukrozott takonytól eltekintve, van miből válogatni.
Ja, hogy autók, volt már róla szó sokszor, sok helyen, de ez az amatőr klipp igazán jó munka, főleg a zenével kombinálva.
Ha odakint épp csapkod a nyári zivatar, akkor vegyék elő a behűtött sört, tököljék csutkára a hangerőt és nézzék meg századszor is a Mad Max-et. Mert érdemes.

...hanem valaki, aki tud is vezetni, akkor bizony nem is olyan könnyű megfogni. Természetesen a törvények semmibe vevése elítélendő dolog, az azonban biztos, hogy nem szívbajos a fószer a kormány mögött.

Véget ért a Tempus BECEP Rallye pozsonyi fordulója. Természetesen ott voltam, hiszen földijeim, Gábor és Marián is aktívan keverték a nagyok kártyáit kis mérges, saját kezűleg épített Feliciájukkal.
Közel 60 induló, ebből 49 a Szlovák Bajnokságban. Megcsípték a 18. helyet, maguk mögé utasítva Type-R-t, EVO VII-est és Octavia Kit Car-t sok, jóval erősebb géppel egyetemben.
Két kép, hangulatkeltésnek, bővebben hamarosan a Belsőségen vagy az Autóbuzikon.